|

06-30/637-9591
Webáruház



Olimpiq StemXCell 75% 15db - 15db
|
|

|
A bennünk rejlő lehetőség!
Az Olimpiq StemXCell segítségével 175% -kal több őssejtje lehet!
A legjobb őssejtterápia, ha a saját egészséges aktív őssejtszámunkat növeljük. Ezeket a sejteket a testünk ismeri, és az önregeneráció alapját képezik.
Az ország első 17 műtétjét az elmúlt két évben szívinfarktusos betegeken végezték.
A beültetett őssejtek regenerálták a szívsejteket, erősödött a szívfunkció.
Ha minden szívbeteg igényt tartana ezekre a műtétekre, akkor több mint 20 évig kellene várniuk és ez 2000 milliárd Forintba kerülne.
Két út létezik tehát: az egyik a saját őssejtünk szaporítása, a másik út járhatatlan.
Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján bizonyossággal kijelenthető, hogy az őssejtek szervezetünk "mindenhatói".
A jövő gyógyászatának ígérete az őssejt. Az orvostudomány most egy új korszak nyitányához jutott el, az őssejtek hasznosításához.
Napjaink őssejt kutatásának egyik legfontosabb kérdése a felnőtt őssejtek többszörözése. Ha rá tudjuk venni a szervezetünket arra, hogy természetes úton több őssejtet termeljen, akkor a szervezetünk saját maga tudja kijavítani a betegség, baleset vagy egyszerűen az öregedés által bekövetkezett hibákat. Minél több őssejt van jelen a vérben, annál jobb az egészségi állapot. A csontvelői őssejtek alkotják a szervezet természetes "megújulási" szisztémáját.
Az őssejt szint a legjobb jelzője az egészségnek. Jobb, mint a koleszterin szint, a vérnyomás, a vércukorszint stb. Jobb, mint bármi, amit kardiovaszkuláris rizikóként ismerünk és ez érvényes mindenre a szervezetben. Az őssejtek számát tekintve 5 liter vérben 5 és 25 millió között változik. Az életkor előrehaladtával azonban a termelődő őssejtek száma jelentősen csökken.
Egy órán belül legalább 75%-kal több őssejtünk lehet!
Új fogalom: őssejt táplálás, őssejt védelem. Az Olimpiq StemXCell az első és egyedülálló természetes felnőtt őssejt szaporító, amelynek igazán rendkívüli tulajdonságai vannak.
Az őssejt-táplálás segít úrrá lenni az öregedési folyamatokon azzal, hogy több felnőtt őssejt termelődésére készteti a csontvelőt. Megkönnyíti az őssejtek mozgását a vérben és a segítségre szoruló helyek azonosítását számukra. Segíti a beépülést a szövetekbe, az osztódást a célszövetben, és a megfelelő specifikus sejtté alakulást. Kutatóink több száz bevizsgált anyag közül a Föld különböző helyeiről választották ki az Olimpiq StemXCell összetevőit.
Mi az őssejt?
Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes, nem specializálódott sejtek, amelyek aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoznak.
A fogantatás után a petevezetékben a felé vándorló és osztódó, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még �mindenre-képes� (totipotens) sejtekből áll. A magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg e sejtek specializálódása ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. E sejtekben a genetikai anyag (DNS) különböző szakaszai lépnek működésbe, s így válnak képessé a szervek és szövetek speciális feladatuk ellátására. Ennek az az ára, hogy elvesztik �mindenre képes� esélyüket. A magzati fejlődés során azonban megmarad néhány ilyen �mindenre képes� sejt, ezeket szöveti őssejtnek (hemopoetikus) nevezzük, melyek születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetőek.
Kétféle őssejtet különböztetünk meg: embrionális és felnőtt őssejtek. A felnőtt és az embrionális őssejtek nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek csak a felnőtt őssejteket nehezebb a csontvelőből izolálni.
Felnőtt korban az őssejtek a szervezet számos szövetében megtalálhatók. A szöveti őssejtek folyamatosan osztódó vagy éppen nyugvó állapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek lehetnek különböző, szövetet alkotó, érett sejtekké alakulni. Legnagyobb mennyiségben a csontvelőben találhatók meg.
Ha egy szerv nem működik optimálisan vagy valamilyen módon sérülést szenved -és sejtpótlásra van szüksége, akkor üzenetet küld a csontvelőbe, amely felismeri az információt és küldi az őssejteket. Az őssejt kilép a csontvelőből, bekerül a véráramba, majd egy speciális hírvivő anyag segítségével eljut a szervekhez. Amikor a "célterületre" érkezik, kihasználja osztódási képességét és a másolatát továbbküldi, ő maga pedig beépül és a szerv sejtjeivé válik. Ezáltal a szerv képes megújulni, funkcióit megőrizve egészségesen működni.


06-30/637-9591

Cyto Flavin7+ 90db

Növényi flavonoidok, enzimek (búzacsíra, brokkolicsíra, lucernacsíra) szinergista hatású, kiemelten daganatellenes komplexe. Hatását a Flavin 7, és a Flavin 77 termékeink alkalmazása mellett, fokozottan fejti ki. Így gátolhatja a rákos sejtek életben maradását, tisztítja a májat, a vér oxigén ellátását segítve- javíthat a vérszegénységen. Antioxidáns hatású. Tartalmaz vasat, kalciumot, foszfort, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot; A, C, B, B12, D, E, K, P, U vitamint

| |
|
Őssejtekkel kapcsolatos
tapasztalatok!
| |
|
|
Világsiker a magyar őssejtfokozó kapszula |
Világsiker a magyar őssejtfokozó kapszula
| 2007. június 30., szombat 17:25
"Marika vagyok XXX-ről. Az anyunak, aki 83 éves, nőni kezdett a foga" – olvasom az sms-t, amit Szabó László feltaláló mutat hitetlenkedve. Marika édesanyja a Szabó kutatócsoportja által kifejlesztett őssejtfokozó készítményt szedte. A szinte bármilyen sérülés vagy sejthalállal járó betegség gyógyulását elősegítő kapszula nem gyógyszer, hanem étrendkiegészítő, és a készítők reményei szerint éveken belül olyan szerepe lesz az életünkben, mint a vitamintablettáknak. A kutatásvezetővel beszélgettünk.
Elég hihetetlenül hangzik ez az sms. Nekem hiányzik a bal alsó hatosom - ha szedem ezt a készítményt, megint kinő majd?
Nem valószínű, bár a kapszulák hatása gyakran bennünket is meglep. Ez nem csodaszer, hanem egy táplálékkiegészítő, de ahhoz képest igen hatékony. Az egyik kapszulafajta fokozza a felnőtt őssejtek természetes többszöröződését, a másik pedig javítja az őssejtek regeneráló képességét. Egy ember keze nem fog újra kinőni ezektől, de például egy sclerosis multiplexben szenvedő beteg jobban mozoghat, és egy porckopáson is sokat javíthat egy kúra.
Mi van a kapszulában?
Csak természetes anyagok. Egy részüket minden nap használjuk, de vannak benne gyógynövények és olyan anyagok is, amelyeket nem fogyasztunk, mert nincs élvezeti értékük, viszont különféle kivonatokat készítünk belőle (például cápaporc).
Honnan tudják, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozni?
Egy őssejtszámláló készülék segít nekünk. Ez elég közönséges szerkezet, van belőle az országban vagy húsz-harminc. A géppel a vér különféle nagyságú elemeit nagyság szerint el lehet különíteni, és meg lehet számolni egy mintában az őssejtek számát. Ebből pedig következtetni lehet arra, hogy nagyjából mennyi a vizsgált szervezet őssejtszáma. A készülék nem horribilisan drága, nagyjából ötmillió forint az ára, szóval olcsóbb, mint egy röntgen. Ezért is érthetetlen számomra, miért nem terjedt el jobban. Nagyon fontos információ lenne, ha egy vérvétel eredményéhez hozzá tudnánk csatolni az őssejtszintet, ehhez viszont kellenének olyan statisztikák is, amilyenekkel most még nem rendelkezünk. Nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyi korosztályonként és napszakonként az átlagos őssejtszint, és a várható élettartammal összefüggésben sem vizsgálták még az őssejttermelődés bioritmusát. De visszatérve a kérdésére: az említett készülékkel vizsgáltuk meg a különböző anyagok hatását a szervezet őssejtszintjére.
Honnan jött az ötlet?
Egy kanadai tudós, bizonyos Christian Drapeau néhány évvel ezelőtt vizsgálni kezdte a kékalgát, ugyanis megfigyelte, hogy az alga fogyasztásától javul az emberek központi idegrendszere és a kognitív képességek, de még a mozgásszervek is. Ő vetette fel, hogy lehetséges, hogy az alga nem közvetlenül ezekre a területekre hat, hanem az őssejtszintre. Valóban ez történt, a kékalga fogyasztása 20-25 százalékkal megnövelte az őssejttermelést. Az őssejtekről két éve még annyit tudtam, mint mondjuk ön. Viszont agresszív érdeklődő vagyok, és amikor hallottam erről a kutatásról, megindult a fantáziám.
Christian a kékalgánál nem ment tovább, én viszont azt mondtam, hogy ha van egy ilyen anyag, akkor lehet több is sőt, olyanok is, amelyek csökkentik az őssejttermelést. A pécsi orvostudományi egyetem kutatóival, dr. Ember István professzorral és dr. Kiss István docenssel azonnal hozzáfogtunk a kutatáshoz, ennek az első eredménye ez a kapszula. Én a projektben inkább technikus-szervező vagyok, aki az alkalmazott tudomány használati lehetőségeit tartja szem előtt.

Galéria – kattintson!
Mennyire hatékony a tabletta? Ki lehet vele váltani egy műtéti úton végzett őssejtbeültetést?
Alapvetően más a két technika. Magyarországon ma csak azoknál alkalmazzák az őssejtterápiát, akiknek csontvelőjük tumoros őssejtet termel. A műtét során sokkolják a szervezetet: gyakorlatilag kiirtják a rossz csontvelőt, majd egészséges őssejteket ültetnek be, és pár napig két-háromszázszorosára növelik az őssejtszintet. Ez a megoldás kizsákmányolja a szervezetet, ezért csak néhány évente lehet alkalmazni.
További probléma, hogy ilyen műtétből jelenleg évente kétszázat végeznek az országban, ami igen kevés, ha azok számát nézzük, akiken segíthet egy megemelt őssejtszint. A kapszula kiküszöböli a műtéti rizikókat – sőt, az etikai aggályokat is –, és egy intenzív kúrával el lehet érni, hogy a szervezet minden nap 5 milliónyi őssejttöblettel működjön. Egy transzplantáció során legfeljebb 100 millió őssejtet ültetnek be, tehát egy húsznapos kúrával elérhető ez a bevitt őssejtszám, csak kockázatok nélkül, sokkal olcsóbban és bárki számára hozzáférhető módon.
Miért, mennyibe kerül a kapszula?
Nem olcsó, ha az átlagfizetéshez hasonlítjuk, de töredéke egy műtét 5-10 milliós költségének. Attól függően, hogy az illető mennyit akar fogyasztani, havi 10-30 ezer forinttal kell számolni. Ha az emberek felismerik az őssejtszintjük növelésének jelentőségét és a készítmény jobban elterjed, olcsóbb is lehet. Akár olyan természetes étrendkiegészítővé válhat, mint ma a C-vitamin.
Érdeklődtek már gyógyszergyárak a kapszula iránt?
Hogyne, magyarok és külföldiek is. Tárgyaltunk kanadai és japán cégekkel és néhány vállalattal a környező országokból. Mint minden kutató, én is azt szeretném, ha minél több emberhez eljuthatna a kutatási eredményem.
Vannak a készítménynek valamilyen mellékhatásai?
Ha növekszik az őssejttermelésünk, selejt is nagyobb valószínűséggel fordulhat elő a sejtek között. Emiatt már a vizsgálatok elején fontosnak tartottuk bekalkulálni azt, hogy ezeknek az anyagoknak a hatását a daganatokkal összefüggésben is vizsgáljuk. Ennek fényében állítom, hogy jelenleg nem tudok semmiféle mellékhatásról. Persze bárki lehet allergiás a kapszulában levő valamelyik anyagra, mondjuk a kékalgára. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az őssejtek a tumoros sejtek számát is növelhetik, ezért nem ajánlom olyanoknak, akik például krónikus limfoid leukémiában szenvednek. Nem szerencsés továbbá a kapszulát őssejtterápiás beültetéssel kombinálni.
Mi a helyzet a szervezetbe ültetett protézisekkel vagy például a fogtöméssel? Ezek nem zavarják a regenerációt?
Hacsak nem friss beültetésről van szó, a szervezet már hozzá van szokva a protézishez vagy a fogtöméshez. Ezek nem jelentenek olyan új információt, amire az immunrendszer kritikusan reagálhatna, és a megemelt őssejtszint sem jár ilyen reakcióval.

Galéria – kattintson!
Milyen irányban folytatódik tovább a kutatás?
Egyrészt folyamatosan vizsgálunk egy állatcsoportot. Így mindig van bizonyítékunk arra, hogy semmilyen mérgező hatása nincs az anyagnak, illetve látni szeretnénk azt is, hogy a kapszula hosszú távú, generációkon át történő fogyasztásának van-e valami hatása. Ezen kívül keresünk hat-hétszáz embert [1] további kutatásokhoz, mivel eddig csak huszonegynéhány emberen vizsgáltuk meg a készítmény hatását (igen pozitív visszajelzésekkel). Több korosztályból keresünk egészséges alanyokat, szállást, étkezést, szórakozást biztosítunk nekik – egy szomorú következmény van, hogy az alanyokba beültetünk egy-egy intravénás kanült, és három napon keresztül háromóránként csapoljuk a vérüket.
Emellett további anyagmintákat is szeretnénk megvizsgálni. Eddig húsz anyagról tudjuk, hogy milyen a hatásuk, a jövőben szeretnénk kideríteni, hogy mennyiben befolyásolják az őssejtszintet olyan hétköznapi anyagok, amiket a gyógyászatban, természetgyógyászatban és élelmiszerekben használnak. Szeretném, ha még idén két-háromszáz anyagot elemezni tudnánk ebből a szempontból, de érdekes lenne például azt is megfigyelni, hogy a száz legjobban fogyó gyógyszer hogyan hat az őssejtszintre.
Mikor érezné úgy, hogy elérte a célját?
Akkor, ha az élelmiszer- és gyógyszerhatóságok az mondanák, hogy vizsgálják, a hatáskörükbe tartozó termékek hogyan befolyásolják az őssejtszintet. Akkor, ha minderről tájékoztatják az embereket, és ők ez alapján tudnak arról dönteni, hogy mit vesznek magukhoz, úgy, ahogy ma a cigarettáról is döntenek. Akkor, ha a mostaninál sokkal szélesebb információs bázissal rendelkezünk, több száz, vagy akár ezer anyagot bevizsgáltunk. Akkor, ha elfogadott lesz, hogy bizonyos anyagok kikerülnek a fogyasztásból, ha csökkentik az őssejtek számát. Akkor, ha triviális lesz, hogy az őssejtek fokozása jobb állapotba hozza az embereket.
Tegyük fel, hogy mindez megvalósul, és néhány évtizeden belül tényleg olyan természetes lesz az őssejtfokozók bevitele, mint a vitaminoké. Belegondolt a társadalmi hatásokba? Növekvő átlagéletkor, a nyugdíjrendszer ezzel járó változásai...
Most úgy gondolom, hogy ezzel ráérünk majd akkor foglalkozni. Az idősgyógyászat, a geriátria egyébként kedvenc gondolkodási területem. Amit ön említ, az a jóléti társadalmaknak egy létező problémája. Ezekben a társadalmakban azt szeretnék, hogy ha már nő az átlagéletkor, az egészségben eltöltött évek száma is nőjön. Tragikusnak tartom, ahogy hazánkban gondolkodnak erről a kérdésről. Az utolsó 10-15 évüket élő embereknek idősotthonnak nevezett elkülönítő gettókat építenek, ahol az öregeket rengeteg a korlátozással zárják körül. Aki rászorul ezekre az intézményekre, mert olyan állapotban van, annak valóban jó lehetőség egy ilyen otthon, de ha egy társadalom kifejezetten ebbe az irányba épít, az nem becsüli meg a leszerepelt embereit.
A társadalombiztosítás számára egy ideális ember minden járulékot befizet, soha nem beteg, és a nyugdíjkorhatár elérése után egy hónapon belül meghal. Nem ilyen emberek kinevelése a cél, a társadalomnak inkább a megelőzéssel kellene törődnie, mert az egészség megőrzése negyedannyiba kerül, mint a visszaállítása. Hogy milyen eszközöket alkalmazunk – vagy nem alkalmazunk – arra, hogy ezen a területen humánusnak mondható eredményeket érjünk el, az a társadalom jóléti állapotát tükrözi.
A cikkben hivatkozott linkek:
| |
|
|
|
2025. Március
H | K | S | C | P | S | V | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
Törött csontot, porcot gyógyíthat az őssejt
Britt kutatók kifejlesztenek egy bioaktív vázat, amely megvédi a testbe juttatott őssejteket és egyúttal arra készteti őket, hogy a csontba vagy porcba épüljenek be - olvasható a BBC honlapján. Az Edinburgh-i Egyetem csoportja reméli, hogy az új technológiát, amely vérből és csontvelőből származó őssejteket használ fel, két éven belül pácienseken is tesztelhetik.
Az eljárás az osteoarthritisben (más néven arthrosis, az izületi porcok károsodása) szenvedők állapotát is jelentősen javíthatja. A siker kulcsa abban áll, sikerül-e rávenni az őssejteket arra, hogy a mostoha körülmények között is beépüljenek. A lefolytatott kísérletek nagy része arra irányult, hogy megtalálják, mi módon késztethetők az őssejtek arra, hogy egy adott sejttípussá alakuljanak át a laboratóriumban.
A váz egy meglehetősen merev hálós szerkezetből áll, melyet olyan gyógyszerrel vonnak be, vagy itatnak át, amely segít az őssejteket rabul ejteni. Noble és munkatársai csontvelőből és vérből származó vérképző őssejtekből próbálnak csontképző sejteket tenyészteni. Az őssejtek kinyeréséhez tehát nincs szükség sebészeti beavatkozásra. A kidolgozás alatt álló eljárás fontosságát jelzi, hogy Noble szerint minden második ember átesik élete során ortopédiai műtéten. Ha működőképes lesz az új technológia és a váz nem lökődik ki, akár az eddig gyógyíthatatlan, tumor által okozott csonthiányokra is megoldást adhat.
Őssejtekkel az amputáció ellen
Magyarországon 300 ezer érszűkületes beteg él, és közülük 7-8 ezer páciensen kell végtag-amputálást végrehajtani - mondta az InfoRádiónak Boda Zoltán professzor. A Debreceni Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója kifejtette: ezen segíthet egy őssejtterápiás eljárás, amelyet eddig száz százalékos sikerrel alkalmaztak az intézményben.
Az eljárás során a betegek saját csontvelői őssejtjeit veszik ki a csípőcsontból egy 10-15 perces beavatkozással, és ebből még aznap a debreceni sejtterápiás laboratóriumban őssejt szuszpenziót állítanak elő - emelte ki a professzor. Hozzátette: ezt a beteg végtagizomzatába adják be 20-30 helyre, így visszajuttatva a páciens szervezetébe.
A kezelés hatására javul a végtag vérellátása, az óriásfekélyek begyógyulnak, és a betegek többet tudnak menni, vagy ismét képesek lesznek dolgozni - ismertette az eredményeket Boda Zoltán. A professzor közölte: az eljárás lényege, hogy a csontvelőből nyert őssejtekből olyan sejt is képződhet, ami az érképződés alapja, illetve olyan fehérjéket tartalmaznak nagy mennyiségben, amelyek szintén elősegítik ezeket a folyamatokat.
A kezelés után csak a kezelt végtag állapota javul, de az jelentősen - hangsúlyozta a Debreceni Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója. Kiemelte: az őssejtterápia biztonságos, és a hatás tartós, hiszen egyenletesen, folyamatosan javul a végtag állapota. (forrás: Inforadio.hu)
| |
|
Új felfedezés a rákkutatásban
Amerikaiak feltörték egy olyan enzim kódját, amely kulcsszerepet játszik a legtöbb rák növekedésében. A két napja közzétett tanulmány felfedezése utat nyithat egy új rákellenes gyógyszernemzedéknek. Az úgynevezett telomeráz enzim a sejtosztódásban játszik fontos szerepet. Főként olyan sejtekben aktív, amelyek gyakran sokszorozódnak.
Ilyenek az embrionális őssejtek, de a ráksejtek is, utóbbiaknál az enzim a beteg sejtek végtelen másolódását teszi lehetővé. Az amerikai tudósok vasárnap publikált felfedezése azért jelentős, mert a kód feltörésével lehetővé vált a sejtosztódás blokkolása, ez pedig új utat nyithat számtalan rákbetegség gyógyítása felé.
Szentirmay Zoltán, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke szerint a mostani felfedezésben az az ígéretes, hogy egy új, következő generációs, célzott daganatellenes kezelés lehetősége merül fel. Ugyanakkor egy új rákgyógyszer kifejlesztése hosszú időt, nem kevesebb mint tíz évet vesz igénybe – tette hozzá.
A professzor ezt azzal magyarázta, hogy a kutatóknak meg kell bizonyosodniuk, nem okoz-e például káros mellékhatásokat vagy örökletes betegségeket az új gyógyszer. Ráadásul ezek a kísérletek rendkívül pénzigényesek is, mondta a szakember, amely tovább befolyásolja a szer kifejlesztésének idejét.
2008.09.04
|
Létezik fogyasztó zsír
Akár az elhízás vadonatúj terápiáját is jelentheti, hogy a tudósok két olyan genetikai nyomra találtak egerekben, melyek az egészséges jó zsír termelődését segítik elő.
A Harvard Egyetem kutatói arra a rendkívüli felfedezésre jutottak, hogy az úgynevezett barna zsírsejtek - melyek a kalóriát nem tárolják, hanem égetik - ugyanazokból az éretlen őssejtekből származnak, mint az izomsejtek. Bár a legtöbb ember kevesebbet szeretne belőle, a zsír létfontosságú az egészség szempontjából. Segíti az anyagcsere szabályozását, és melegen tartja a szervezetet.
Két típusa van azonban. A fehér zsírszövet kalóriát tároló molekulákból áll, és ez felelős a világszerte egyre inkább terjedő elhízásért, mely súlyos következményekkel, köztük cukorbetegséggel és szívbetegségekkel járhat. A barna zsírszövet, mely csecsemőkben sokkal nagyobb arányban van jelen, mint felnőttekben, teljesen más, annyira, ahogy azt még a tudósok sem gondolták. Hogy megállapítsa, milyen vegyületek segítik elő a barna zsírszövet termelését a szervezetben, a Harvard Egyetem Joslin Diabétesz Központjának kutatócsoportja Yu-Hua Tseng vezetésével genetikailag módosított egerekkel kísérletezett.
Kiderítették, hogy a BMP7 néven ismert fehérje kritikus szereppel bír: nélküle a barna zsírsejtek nem alakulnak ki, és az egerek elpusztulnak. Mesterségesen nagy adagban adva azonban a BMP7 épp ellenkező hatást fejt ki. A fehér zsírszövet kialakulása azonban különböző, ám az előbbivel kapcsolatban álló vegyületektől függ.
Még jelentősebb, hogy Tseng bizonyította, hogy a fehér és barna zsírsejtek különböző prekurzor sejtekből származnak. Fejlődésük kezdetén a két típusú zsírsejt azonosnak tűnik, ezért a legtöbb tudós feltételezte, hogy azonos forrásból erednek.
A másik vizsgálat során Bruce Spiegelman a szintén harvardi Dana Farber Rákkutató Intézetben azt találta, hogy - hatalmas meglepetésére - a barna zsírsejtek azokból az őssejtekből alakulnak ki, melyek az izomszövetet is előállítják.
A kulcs egy mester szabályozó fehérje, a PRDM16, mely meghatározza, hogy ezek a felnőtt őssejtek milyen irányban fejlődjenek. Azt hiszem, meggyőző bizonyítékot találtunk arra, hogy a PRDM16 képes a sejteket barna zsírsejtekké alakítani, mely lehetőséget ad a kövérség elleni küzdelemre - mondta el Farber. Bár a felnőtt emberek szervezetében viszonylag kevés a barna zsírszövet, a feltételezések szerint alapvető szerepet játszik az anyagcserében.
Spiegelman szerint a jó zsírszövetet pótló új forrás - a felnőtt őssejt, vagy mioblaszt, mely az érett izomsejtek helyébe lép - új utat nyithat meg a barna zsírszövet kalóriaégető munkájának fokozásában, a kövérség elleni küzdelmet segítve. Az elhízás világszerte járványos méreteket ölt, és a metabolikus szindróma (számos egészségügyi probléma, így az érrögösödés, szívroham és agyérkatasztrófa együttese), valamint a kettes típusú cukorbetegség első számú kockázati tényezője.(Forrás: Házipatika)
2008.09.03
|
Ezüstből arany: áttörés a sejtek átalakítását végző kísérletekben
Először sikerült egy érett sejttípust és másikká átalakítani élő egerekben úgy, hogy közben nem kellett visszaállítani a sejt genetikai óráját. Az áttörésnek számító eredménynek óriási gyógyászati jelentősége lehet a jövőben, és legalább részben kiválthatja az őssejtek alkalmazását is. Számos betegség hátterében valamilyen sejttípus vagy sejtcsoport hiánya vagy kóros működése áll.
Az egyik klasszikus példa az 1-es típusú cukorbetegség, ahol a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el. Az ilyen betegségeknél a sejtpótlás egyik nagy lehetősége a sejtterápia, vagyis a hiányzó sejtek mesterséges úton történő pótlása. Itt jelenleg az őssejtek vannak fókuszban: főleg embrionális őssejtekből irányítottan kitenyésztett, igény szerint megrendelt sejteket juttatnának be a betegekbe.
A nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudomány ezt még nem alkalmazza, a jelenlegi, felnőtt szervezetből származó szöveti őssejtekkel zajló klinikai próbákban is inkább magukat az őssejteket juttatják be a betegekbe, hogy azok csináljanak valamit a problémás területeken. Az őssejtek, főleg az embrionális őssejtek alkalmazása körül azonban nem csillapodnak a szakmai-etikai viták.
A tőlünk keletre fekvő országok némelyikében gyakorlatilag emberkísérleteket folytatnak velük, míg nyugatra az óvatosabb kezdeti lépések mellett megpróbálnak olyan módszereket is keresni, amelyek legalább részben kiválthatják az őssejtek alkalmazását. Az utóbbi kutatások egyik jelentős lépése volt, amikor egy évvel ezelőtt egy élő kísérleti állatban sikerült úgy módosítani egy már kifejlett, egy bizonyos feladat ellátására szakosodott (szakszóval differenciálódott) testi sejtet, hogy az egy másik sejttípussá tudott átalakulni.
A folyamat köztes lépéseként vissza kellett állítani a sejt genetikai óráját, vagyis törölni kellett azt a már futó genetikai programot, amelynek köszönhetően az adott feladatot képes volt ellátni, majd ezután új programot kellett betölteni. Látható, hogy itt őssejtek alkalmazására nem került sor, pedig a köztes állapotban a sejt az embrionális őssejtekhez volt hasonló (indukált pluripotens őssejt).
A mostani, újabb nagy előrelépés az, hogy most már a sejt genetikai memóriájának átmeneti törlésére sem volt szükség. Douglas Melton és kollégái (Harvard Stem Cell Institute, Howard Hughes Medical Institute) úgy alakították át a hasnyálmirigy emésztőenzimeket termelő, jóval gyakoribb sejtféleségét a jóval ritkább inzulintermelő sejtekké, hogy nem kellett bajlódniuk egy köztes formával. A kísérletek elején a kutatók elpusztították az egerek inzulintermelő, úgynevezett béta-sejtjeit, amitől azok cukorbetegek lettek.
Ezután egy vírus segítségével olyan géneket juttattak beléjük, amelyek más gének működését szabályozva lehetővé teszik az inzulintermelést. Az új béta-sejtek mindössze három nappal a beavatkozás után megjelentek az állatokban, és igazolható módon azok saját, emésztőenzimeket termelő sejtjeikből alakultak át.
Egy héttel később a vírusok által érintett sejtek (vagyis azok, amelyekbe a vírusok bejuttatták a géneket) egyötöde termelt inzulint, ami egy szakmai kommentár szerint fantasztikus hatékonyságnak mondható. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő emberek esetében az emésztőenzimeket termelő sejtek a hasnyálmirigy sejtjeinek 95%-át is kitehetik, ezért belőlük az értékes inzulintermelő sejtek létrehozása körülbelül olyan, mintha ezüstből aranyat csinálnánk - olvasható a kutatók beszámolójában.
Minden nap úgy ébredtem, hogy azon járt az agyam, hogyan lehetne béta-sejteket csinálni - mondja Melton, aki 1993-ban kezdte meg kutatásait, amikor kisfiánál kialakult az 1-es típusú cukorbetegség. A további kísérletekben a kutatók szeretnék a vírusokat valamilyen más génszállítóra cserélni, szeretnék megvizsgálni, hogy egymástól még jobban különböző sejtek esetében hogyan működik a módszer.
Ha működik, akkor a jövőben szerintük egy sor betegség kezelésére lehetne alkalmazni, de a Nature online kiadásában közölt cikkükben azt is hangsúlyozzák, hogy az őssejtkutatási irány is alapvetően a fontos a jövő gyógyászata számára.(Forrás: Origó)
2008.09.03
|
A kakaó serkenti az agyműködést
Számos cikk jelent meg arról, hogy a csokoládé és a kakaó egészséges, csökkenti a vérnyomást, javítja a cukorbetegek állapotát, segíti a szervezet regenerálódását, csökkenti a vérrögképződést. Most egy csokoládégyártó cég által támogatott vizsgálat azt állítja, hogy ígéretesnek tűnik az agy vérellátásának javításában is.
A kedvező hatás a kakaóban található flavonoidoknak köszönhető, melyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása ismert. Védik a sejteket és a szöveteket a károsodástól, és így végső soron a szívbetegség és a rák ellen is, az egész szervezetben serkentik a véráramlást és karbantartják az ereket, továbbá lassíthatják az agytevékenység öregedéssel járó hanyatlását. A vizsgálatban 34 egészséges 59-83 éves személy vett részt, az átlagéletkor 72 év volt.
A résztvevők egyike sem dohányzott, nem volt cukorbeteg, és nem szenvedett magas vérnyomásban. Napi kétszer fogyasztottak egy speciális kakaót, a csoport egyik fele flavonoidokban gazdag italt kapott (450 mg), a másik csoport kakaója viszont mindössze 18 mg flavonoidot tartalmazott. A kutatók ultrahangos vizsgálattal mérték az agy véráramlását.
Egy hét elteltével a kezelt csoportnál 8 százalékkal nőtt a véráramlás, két héttel később már 10 százalékos volt. A kutatók szerint a flavonoidok ígéretes szerepet játszhatnak a stroke vagy a demencia gyógyításában is. Dobos, L. (Forrás: InforMed)
2008.09.03
| |
|
|