A benn�nk rejl� lehet�s�g!

Az Olimpiq StemXCell seg�ts�g�vel 175% -kal t�bb �ssejtje lehet!

A legjobb �ssejtter�pia, ha a saj�t eg�szs�ges akt�v �ssejtsz�munkat n�velj�k. Ezeket a sejteket a test�nk ismeri, �s az �nregener�ci� alapj�t k�pezik.

Az orsz�g els� 17 m�t�tj�t az elm�lt k�t �vben sz�vinfarktusos betegeken v�gezt�k.
A be�ltetett �ssejtek regener�lt�k a sz�vsejteket, er�s�d�tt a sz�vfunkci�.

Ha minden sz�vbeteg ig�nyt tartana ezekre a m�t�tekre, akkor t�bb mint 20 �vig kellene v�rniuk �s ez 2000 milli�rd Forintba ker�lne.

K�t �t l�tezik teh�t: az egyik a saj�t �ssejt�nk szapor�t�sa, a m�sik �t j�rhatatlan.

Az elm�lt �vtizedek kutat�sai alapj�n bizonyoss�ggal kijelenthet�, hogy az �ssejtek szervezet�nk "mindenhat�i".

A j�v� gy�gy�szat�nak �g�rete  az �ssejt. Az orvostudom�ny most egy �j korszak nyit�ny�hoz jutott el, az �ssejtek hasznos�t�s�hoz.
Napjaink �ssejt kutat�s�nak egyik legfontosabb k�rd�se a feln�tt �ssejtek t�bbsz�r�z�se. Ha r� tudjuk venni a szervezet�nket arra, hogy term�szetes �ton t�bb �ssejtet termeljen, akkor a szervezet�nk saj�t maga tudja kijav�tani a betegs�g, baleset vagy egyszer�en az �reged�s �ltal bek�vetkezett hib�kat. Min�l t�bb �ssejt van jelen a v�rben, ann�l jobb az eg�szs�gi �llapot. A csontvel�i �ssejtek alkotj�k a szervezet term�szetes "meg�jul�si" sziszt�m�j�t.

Az �ssejt szint a legjobb jelz�je az eg�szs�gnek. Jobb, mint a koleszterin szint, a v�rnyom�s, a v�rcukorszint stb. Jobb, mint b�rmi, amit kardiovaszkul�ris rizik�k�nt ismer�nk �s ez �rv�nyes mindenre a szervezetben. Az �ssejtek sz�m�t tekintve 5 liter v�rben 5 �s 25 milli� k�z�tt v�ltozik. Az �letkor el�rehaladt�val azonban a termel�d� �ssejtek sz�ma jelent�sen cs�kken.
Egy �r�n bel�l legal�bb 75%-kal t�bb �ssejt�nk lehet!

�j fogalom: �ssejt t�pl�l�s, �ssejt v�delem. Az Olimpiq StemXCell az els� �s egyed�l�ll� term�szetes feln�tt �ssejt szapor�t�, amelynek igaz�n rendk�v�li tulajdons�gai vannak.
Az �ssejt-t�pl�l�s seg�t �rr� lenni az �reged�si folyamatokon azzal, hogy t�bb feln�tt �ssejt termel�d�s�re k�szteti a csontvel�t. Megk�nny�ti az �ssejtek mozg�s�t a v�rben �s a seg�ts�gre szorul� helyek azonos�t�s�t sz�mukra. Seg�ti a be�p�l�st a sz�vetekbe, az oszt�d�st a c�lsz�vetben, �s a megfelel� specifikus sejtt� alakul�st. Kutat�ink t�bb sz�z bevizsg�lt anyag k�z�l a F�ld k�l�nb�z� helyeir�l v�lasztott�k ki az Olimpiq StemXCell �sszetev�it.

Mi az �ssejt?
Korl�tlan sz�m� oszt�d�sra, �nmeg�jul�sra k�pes, nem specializ�l�dott sejtek, amelyek aszimmetrikus oszt�d�s r�v�n �nmagukhoz hasonl� sejteket k�peznek, �s emellett elk�telezett ut�dsejteket is l�trehoznak.
A fogantat�s ut�n a petevezet�kben a fel� v�ndorl� �s oszt�d�, majd ott be�gyaz�d� magzatkezdem�ny m�g �mindenre-k�pes� (totipotens) sejtekb�l �ll. A magzati fejl�d�s 15. napj�n kezd�dik meg e sejtek specializ�l�d�sa ideg-agysejtekk�, izomsejtekk�, b�rsejtekk�, stb. E sejtekben a genetikai anyag (DNS) k�l�nb�z� szakaszai l�pnek m�k�d�sbe, s �gy v�lnak k�pess� a szervek �s sz�vetek speci�lis feladatuk ell�t�s�ra. Ennek az az �ra, hogy elvesztik �mindenre k�pes� es�ly�ket. A magzati fejl�d�s sor�n azonban megmarad n�h�ny ilyen �mindenre k�pes� sejt, ezeket sz�veti �ssejtnek (hemopoetikus) nevezz�k, melyek sz�let�skor a k�ld�kzsin�rv�rb�l kinyerhet�ek.

K�tf�le �ssejtet k�l�nb�ztet�nk meg: embrion�lis �s feln�tt �ssejtek. A feln�tt �s az embrion�lis �ssejtek nagyon hasonl� tulajdons�gokkal rendelkeznek csak a feln�tt �ssejteket nehezebb a csontvel�b�l izol�lni.
Feln�tt korban az �ssejtek a szervezet sz�mos sz�vet�ben megtal�lhat�k. A sz�veti �ssejtek folyamatosan oszt�d� vagy �ppen nyugv� �llapotban vannak jelen. Ha ezek a sejtek egy adott sz�veti k�rnyezetbe ker�lnek, k�pesek lehetnek k�l�nb�z�, sz�vetet alkot�, �rett sejtekk� alakulni. Legnagyobb mennyis�gben a csontvel�ben tal�lhat�k meg.
Ha egy szerv nem m�k�dik optim�lisan vagy valamilyen m�don s�r�l�st szenved -�s sejtp�tl�sra van sz�ks�ge, akkor �zenetet k�ld a csontvel�be, amely felismeri az inform�ci�t �s k�ldi az �ssejteket. Az �ssejt kil�p a csontvel�b�l, beker�l a v�r�ramba, majd egy speci�lis h�rviv� anyag seg�ts�g�vel eljut a szervekhez. Amikor a "c�lter�letre" �rkezik, kihaszn�lja oszt�d�si k�pess�g�t �s a m�solat�t tov�bbk�ldi, � maga pedig be�p�l �s a szerv sejtjeiv� v�lik. Ez�ltal a szerv k�pes meg�julni, funkci�it meg�rizve eg�szs�gesen m�k�dni.

N�v�nyi flavonoidok, enzimek (b�zacs�ra, brokkolics�ra, lucernacs�ra) szinergista hat�s�, kiemelten daganatellenes komplexe. Hat�s�t a Flavin 7, �s a Flavin 77 term�keink alkalmaz�sa mellett, fokozottan fejti ki. �gy g�tolhatja a r�kos sejtek �letben marad�s�t, tiszt�tja a m�jat, a v�r oxig�n ell�t�s�t seg�tve- jav�that a v�rszeg�nys�gen. Antioxid�ns hat�s�. Tartalmaz vasat, kalciumot, foszfort, k�liumot, mang�nt, szel�nt, cinket, magn�ziumot; A, C, B, B12, D, E, K, P, U vitamint

 �ssejtekkel kapcsolatos

tapasztalatok!

.

 

Apro-hirdeto.NET - Hirdet�

06-30/637-9591

flavinlap@gmail.com

http://flavin.lapunk.hu

T�r�tt csontot, porcot gy�gy�that az �ssejt

Britt kutat�k kifejlesztenek egy bioakt�v v�zat, amely megv�di a testbe juttatott �ssejteket �s egy�ttal arra k�szteti �ket, hogy a csontba vagy porcba �p�ljenek be - olvashat� a BBC honlapj�n. Az Edinburgh-i Egyetem csoportja rem�li, hogy az �j technol�gi�t, amely v�rb�l �s csontvel�b�l sz�rmaz� �ssejteket haszn�l fel, k�t �ven bel�l p�cienseken is tesztelhetik.

Az elj�r�s az osteoarthritisben (m�s n�ven arthrosis, az iz�leti porcok k�rosod�sa) szenved�k �llapot�t is jelent�sen jav�thatja. A siker kulcsa abban �ll, siker�l-e r�venni az �ssejteket arra, hogy a mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt is be�p�ljenek. A lefolytatott k�s�rletek nagy r�sze arra ir�nyult, hogy megtal�lj�k, mi m�don k�sztethet�k az �ssejtek arra, hogy egy adott sejtt�puss� alakuljanak �t a laborat�riumban.

A v�z egy meglehet�sen merev h�l�s szerkezetb�l �ll, melyet olyan gy�gyszerrel vonnak be, vagy itatnak �t, amely seg�t az �ssejteket rabul ejteni. Noble �s munkat�rsai csontvel�b�l �s v�rb�l sz�rmaz� v�rk�pz� �ssejtekb�l pr�b�lnak csontk�pz� sejteket teny�szteni. Az �ssejtek kinyer�s�hez teh�t nincs sz�ks�g seb�szeti beavatkoz�sra. A kidolgoz�s alatt �ll� elj�r�s fontoss�g�t jelzi, hogy Noble szerint minden m�sodik ember �tesik �lete sor�n ortop�diai m�t�ten. Ha m�k�d�k�pes lesz az �j technol�gia �s a v�z nem l�k�dik ki, ak�r az eddig gy�gy�thatatlan, tumor �ltal okozott csonthi�nyokra is megold�st adhat.

 �ssejtekkel az amput�ci� ellen

Magyarorsz�gon 300 ezer �rsz�k�letes beteg �l, �s k�z�l�k 7-8 ezer p�ciensen kell v�gtag-amput�l�st v�grehajtani - mondta az InfoR�di�nak Boda Zolt�n professzor. A Debreceni Egyetem Immunol�giai Int�zet�nek igazgat�ja kifejtette: ezen seg�thet egy �ssejtter�pi�s elj�r�s, amelyet eddig sz�z sz�zal�kos sikerrel alkalmaztak az int�zm�nyben.

Az elj�r�s sor�n a betegek saj�t csontvel�i �ssejtjeit veszik ki a cs�p�csontb�l egy 10-15 perces beavatkoz�ssal, �s ebb�l m�g aznap a debreceni sejtter�pi�s laborat�riumban �ssejt szuszpenzi�t �ll�tanak el� - emelte ki a professzor. Hozz�tette: ezt a beteg v�gtagizomzat�ba adj�k be 20-30 helyre, �gy visszajuttatva a p�ciens szervezet�be.

A kezel�s hat�s�ra javul a v�gtag v�rell�t�sa, az �ri�sfek�lyek begy�gyulnak, �s a betegek t�bbet tudnak menni, vagy ism�t k�pesek lesznek dolgozni - ismertette az eredm�nyeket Boda Zolt�n. A professzor k�z�lte: az elj�r�s l�nyege, hogy a csontvel�b�l nyert �ssejtekb�l olyan sejt is k�pz�dhet, ami az �rk�pz�d�s alapja, illetve olyan feh�rj�ket tartalmaznak nagy mennyis�gben, amelyek szint�n el�seg�tik ezeket a folyamatokat.

A kezel�s ut�n csak a kezelt v�gtag �llapota javul, de az jelent�sen - hangs�lyozta a Debreceni Egyetem Immunol�giai Int�zet�nek igazgat�ja. Kiemelte: az �ssejtter�pia biztons�gos, �s a hat�s tart�s, hiszen egyenletesen, folyamatosan javul a v�gtag �llapota. (forr�s: Inforadio.hu)

 A kaka� serkenti az agym�k�d�st

2008.09.03