Vil�gsiker a magyar �ssejtfokoz� kapszula

"Marika vagyok XXX-r�l. Az anyunak, aki 83 �ves, n�ni kezdett a foga" – olvasom az sms-t, amit Szab� L�szl� feltal�l� mutat hitetlenkedve. Marika �desanyja a Szab� kutat�csoportja �ltal kifejlesztett �ssejtfokoz� k�sz�tm�nyt szedte. A szinte b�rmilyen s�r�l�s vagy sejthal�llal j�r� betegs�g gy�gyul�s�t el�seg�t� kapszula nem gy�gyszer, hanem �trendkieg�sz�t�, �s a k�sz�t�k rem�nyei szerint �veken bel�l olyan szerepe lesz az �let�nkben, mint a vitamintablett�knak. A kutat�svezet�vel besz�lgett�nk.

El�g hihetetlen�l hangzik ez az sms. Nekem hi�nyzik a bal als� hatosom - ha szedem ezt a k�sz�tm�nyt, megint kin� majd?

Nem val�sz�n�, b�r a kapszul�k hat�sa gyakran benn�nket is meglep. Ez nem csodaszer, hanem egy t�pl�l�kkieg�sz�t�, de ahhoz k�pest igen hat�kony. Az egyik kapszulafajta fokozza a feln�tt �ssejtek term�szetes t�bbsz�r�z�d�s�t, a m�sik pedig jav�tja az �ssejtek regener�l� k�pess�g�t. Egy ember keze nem fog �jra kin�ni ezekt�l, de p�ld�ul egy sclerosis multiplexben szenved� beteg jobban mozoghat, �s egy porckop�son is sokat jav�that egy k�ra.

Mi van a kapszul�ban?

Csak term�szetes anyagok. Egy r�sz�ket minden nap haszn�ljuk, de vannak benne gy�gyn�v�nyek �s olyan anyagok is, amelyeket nem fogyasztunk, mert nincs �lvezeti �rt�k�k, viszont k�l�nf�le kivonatokat k�sz�t�nk bel�le (p�ld�ul c�paporc).

Honnan tudj�k, hogy milyen anyagokkal �rdemes dolgozni?

Egy �ssejtsz�ml�l� k�sz�l�k seg�t nek�nk. Ez el�g k�z�ns�ges szerkezet, van bel�le az orsz�gban vagy h�sz-harminc. A g�ppel a v�r k�l�nf�le nagys�g� elemeit nagys�g szerint el lehet k�l�n�teni, �s meg lehet sz�molni egy mint�ban az �ssejtek sz�m�t. Ebb�l pedig k�vetkeztetni lehet arra, hogy nagyj�b�l mennyi a vizsg�lt szervezet �ssejtsz�ma. A k�sz�l�k nem horribilisan dr�ga, nagyj�b�l �tmilli� forint az �ra, sz�val olcs�bb, mint egy r�ntgen. Ez�rt is �rthetetlen sz�momra, mi�rt nem terjedt el jobban. Nagyon fontos inform�ci� lenne, ha egy v�rv�tel eredm�ny�hez hozz� tudn�nk csatolni az �ssejtszintet, ehhez viszont kellen�nek olyan statisztik�k is, amilyenekkel most m�g nem rendelkez�nk. Nem tudjuk, hogy Magyarorsz�gon mennyi koroszt�lyonk�nt �s napszakonk�nt az �tlagos �ssejtszint, �s a v�rhat� �lettartammal �sszef�gg�sben sem vizsg�lt�k m�g az �ssejttermel�d�s bioritmus�t. De visszat�rve a k�rd�s�re: az eml�tett k�sz�l�kkel vizsg�ltuk meg a k�l�nb�z� anyagok hat�s�t a szervezet �ssejtszintj�re.

Honnan j�tt az �tlet?

Egy kanadai tud�s, bizonyos Christian Drapeau n�h�ny �vvel ezel�tt vizsg�lni kezdte a k�kalg�t, ugyanis megfigyelte, hogy az alga fogyaszt�s�t�l javul az emberek k�zponti idegrendszere �s a kognit�v k�pess�gek, de m�g a mozg�sszervek is. � vetette fel, hogy lehets�ges, hogy az alga nem k�zvetlen�l ezekre a ter�letekre hat, hanem az �ssejtszintre. Val�ban ez t�rt�nt, a k�kalga fogyaszt�sa 20-25 sz�zal�kkal megn�velte az �ssejttermel�st. Az �ssejtekr�l k�t �ve m�g annyit tudtam, mint mondjuk �n. Viszont agressz�v �rdekl�d� vagyok, �s amikor hallottam err�l a kutat�sr�l, megindult a fant�zi�m.

Christian a k�kalg�n�l nem ment tov�bb, �n viszont azt mondtam, hogy ha van egy ilyen anyag, akkor lehet t�bb is s�t, olyanok is, amelyek cs�kkentik az �ssejttermel�st. A p�csi orvostudom�nyi egyetem kutat�ival, dr. Ember Istv�n professzorral �s dr. Kiss Istv�n docenssel azonnal hozz�fogtunk a kutat�shoz, ennek az els� eredm�nye ez a kapszula. �n a projektben ink�bb technikus-szervez� vagyok, aki az alkalmazott tudom�ny haszn�lati lehet�s�geit tartja szem el�tt.

Gal�ria – kattintson!

Mennyire hat�kony a tabletta? Ki lehet vele v�ltani egy m�t�ti �ton v�gzett �ssejtbe�ltet�st?

Alapvet�en m�s a k�t technika. Magyarorsz�gon ma csak azokn�l alkalmazz�k az �ssejtter�pi�t, akiknek csontvel�j�k tumoros �ssejtet termel. A m�t�t sor�n sokkolj�k a szervezetet: gyakorlatilag kiirtj�k a rossz csontvel�t, majd eg�szs�ges �ssejteket �ltetnek be, �s p�r napig k�t-h�romsz�zszoros�ra n�velik az �ssejtszintet. Ez a megold�s kizs�km�nyolja a szervezetet, ez�rt csak n�h�ny �vente lehet alkalmazni.

Tov�bbi probl�ma, hogy ilyen m�t�tb�l jelenleg �vente k�tsz�zat v�geznek az orsz�gban, ami igen kev�s, ha azok sz�m�t n�zz�k, akiken seg�thet egy megemelt �ssejtszint. A kapszula kik�sz�b�li a m�t�ti rizik�kat – s�t, az etikai agg�lyokat is –, �s egy intenz�v k�r�val el lehet �rni, hogy a szervezet minden nap 5 milli�nyi �ssejtt�blettel m�k�dj�n. Egy transzplant�ci� sor�n legfeljebb 100 milli� �ssejtet �ltetnek be, teh�t egy h�sznapos k�r�val el�rhet� ez a bevitt �ssejtsz�m, csak kock�zatok n�lk�l, sokkal olcs�bban �s b�rki sz�m�ra hozz�f�rhet� m�don.

Mi�rt, mennyibe ker�l a kapszula?

Nem olcs�, ha az �tlagfizet�shez hasonl�tjuk, de t�red�ke egy m�t�t 5-10 milli�s k�lts�g�nek. Att�l f�gg�en, hogy az illet� mennyit akar fogyasztani, havi 10-30 ezer forinttal kell sz�molni. Ha az emberek felismerik az �ssejtszintj�k n�vel�s�nek jelent�s�g�t �s a k�sz�tm�ny jobban elterjed, olcs�bb is lehet. Ak�r olyan term�szetes �trendkieg�sz�t�v� v�lhat, mint ma a C-vitamin.

�rdekl�dtek m�r gy�gyszergy�rak a kapszula ir�nt?

Hogyne, magyarok �s k�lf�ldiek is. T�rgyaltunk kanadai �s jap�n c�gekkel �s n�h�ny v�llalattal a k�rnyez� orsz�gokb�l. Mint minden kutat�, �n is azt szeretn�m, ha min�l t�bb emberhez eljuthatna a kutat�si eredm�nyem.

Vannak a k�sz�tm�nynek valamilyen mell�khat�sai?

Ha n�vekszik az �ssejttermel�s�nk, selejt is nagyobb val�sz�n�s�ggel fordulhat el� a sejtek k�z�tt. Emiatt m�r a vizsg�latok elej�n fontosnak tartottuk bekalkul�lni azt, hogy ezeknek az anyagoknak a hat�s�t a daganatokkal �sszef�gg�sben is vizsg�ljuk. Ennek f�ny�ben �ll�tom, hogy jelenleg nem tudok semmif�le mell�khat�sr�l. Persze b�rki lehet allergi�s a kapszul�ban lev� valamelyik anyagra, mondjuk a k�kalg�ra. Ezen k�v�l fontos megjegyezni, hogy az �ssejtek a tumoros sejtek sz�m�t is n�velhetik, ez�rt nem aj�nlom olyanoknak, akik p�ld�ul kr�nikus limfoid leuk�mi�ban szenvednek. Nem szerencs�s tov�bb� a kapszul�t �ssejtter�pi�s be�ltet�ssel kombin�lni.

Mi a helyzet a szervezetbe �ltetett prot�zisekkel vagy p�ld�ul a fogt�m�ssel? Ezek nem zavarj�k a regener�ci�t?

Hacsak nem friss be�ltet�sr�l van sz�, a szervezet m�r hozz� van szokva a prot�zishez vagy a fogt�m�shez. Ezek nem jelentenek olyan �j inform�ci�t, amire az immunrendszer kritikusan reag�lhatna, �s a megemelt �ssejtszint sem j�r ilyen reakci�val.

Gal�ria – kattintson!

Milyen ir�nyban folytat�dik tov�bb a kutat�s?

Egyr�szt folyamatosan vizsg�lunk egy �llatcsoportot. �gy mindig van bizony�t�kunk arra, hogy semmilyen m�rgez� hat�sa nincs az anyagnak, illetve l�tni szeretn�nk azt is, hogy a kapszula hossz� t�v�, gener�ci�kon �t t�rt�n� fogyaszt�s�nak van-e valami hat�sa. Ezen k�v�l keres�nk hat-h�tsz�z embert [1] tov�bbi kutat�sokhoz, mivel eddig csak huszonegyn�h�ny emberen vizsg�ltuk meg a k�sz�tm�ny hat�s�t (igen pozit�v visszajelz�sekkel). T�bb koroszt�lyb�l keres�nk eg�szs�ges alanyokat, sz�ll�st, �tkez�st, sz�rakoz�st biztos�tunk nekik – egy szomor� k�vetkezm�ny van, hogy az alanyokba be�ltet�nk egy-egy intrav�n�s kan�lt, �s h�rom napon kereszt�l h�rom�r�nk�nt csapoljuk a v�r�ket.

Emellett tov�bbi anyagmint�kat is szeretn�nk megvizsg�lni. Eddig h�sz anyagr�l tudjuk, hogy milyen a hat�suk, a j�v�ben szeretn�nk kider�teni, hogy mennyiben befoly�solj�k az �ssejtszintet olyan h�tk�znapi anyagok, amiket a gy�gy�szatban, term�szetgy�gy�szatban �s �lelmiszerekben haszn�lnak. Szeretn�m, ha m�g id�n k�t-h�romsz�z anyagot elemezni tudn�nk ebb�l a szempontb�l, de �rdekes lenne p�ld�ul azt is megfigyelni, hogy a sz�z legjobban fogy� gy�gyszer hogyan hat az �ssejtszintre.

Mikor �rezn� �gy, hogy el�rte a c�lj�t?

Akkor, ha az �lelmiszer- �s gy�gyszerhat�s�gok az mondan�k, hogy vizsg�lj�k, a hat�sk�r�kbe tartoz� term�kek hogyan befoly�solj�k az �ssejtszintet. Akkor, ha minderr�l t�j�koztatj�k az embereket, �s �k ez alapj�n tudnak arr�l d�nteni, hogy mit vesznek magukhoz, �gy, ahogy ma a cigarett�r�l is d�ntenek. Akkor, ha a mostanin�l sokkal sz�lesebb inform�ci�s b�zissal rendelkez�nk, t�bb sz�z, vagy ak�r ezer anyagot bevizsg�ltunk. Akkor, ha elfogadott lesz, hogy bizonyos anyagok kiker�lnek a fogyaszt�sb�l, ha cs�kkentik az �ssejtek sz�m�t. Akkor, ha trivi�lis lesz, hogy az �ssejtek fokoz�sa jobb �llapotba hozza az embereket.

Tegy�k fel, hogy mindez megval�sul, �s n�h�ny �vtizeden bel�l t�nyleg olyan term�szetes lesz az �ssejtfokoz�k bevitele, mint a vitaminok�. Belegondolt a t�rsadalmi hat�sokba? N�vekv� �tlag�letkor, a nyugd�jrendszer ezzel j�r� v�ltoz�sai...

Most �gy gondolom, hogy ezzel r��r�nk majd akkor foglalkozni. Az id�sgy�gy�szat, a geri�tria egy�bk�nt kedvenc gondolkod�si ter�letem. Amit �n eml�t, az a j�l�ti t�rsadalmaknak egy l�tez� probl�m�ja. Ezekben a t�rsadalmakban azt szeretn�k, hogy ha m�r n� az �tlag�letkor, az eg�szs�gben elt�lt�tt �vek sz�ma is n�j�n. Tragikusnak tartom, ahogy haz�nkban gondolkodnak err�l a k�rd�sr�l. Az utols� 10-15 �v�ket �l� embereknek id�sotthonnak nevezett elk�l�n�t� gett�kat �p�tenek, ahol az �regeket rengeteg a korl�toz�ssal z�rj�k k�r�l. Aki r�szorul ezekre az int�zm�nyekre, mert olyan �llapotban van, annak val�ban j� lehet�s�g egy ilyen otthon, de ha egy t�rsadalom kifejezetten ebbe az ir�nyba �p�t, az nem becs�li meg a leszerepelt embereit.

A t�rsadalombiztos�t�s sz�m�ra egy ide�lis ember minden j�rul�kot befizet, soha nem beteg, �s a nyugd�jkorhat�r el�r�se ut�n egy h�napon bel�l meghal. Nem ilyen emberek kinevel�se a c�l, a t�rsadalomnak ink�bb a megel�z�ssel kellene t�r�dnie, mert az eg�szs�g meg�rz�se negyedannyiba ker�l, mint a vissza�ll�t�sa. Hogy milyen eszk�z�ket alkalmazunk – vagy nem alkalmazunk – arra, hogy ezen a ter�leten hum�nusnak mondhat� eredm�nyeket �rj�nk el, az a t�rsadalom j�l�ti �llapot�t t�kr�zi.